Minden Nap Megéri Felkelni 1. Eurocon

2017. Március 24.

Sziasztok! Köszönöm, ha olvasod ezt a bejegyzést. Kérlek, ha van hozzáfűzni valód vagy építő jellegű kritikád, írj nekem! :)

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Ennek a fejezetnek az lesz a célja, hogy bemutassam a mindennapjaim és a napokban rejlő apró csodákat vagy akár hullámvölgyeket.
Először érdemes pár napot visszamennem az időben, hogy elmondhassam, miért és honnan jött ennek a blognak az ötlete.
2017.március 17-19-ig Budapesten voltam egy nagyobb szabású nemzetközi keresztény "találkozón", a Biblia Szól Egyház szervezésében. Ennek sz egyháznak a kecskeméti gyülekezetébe kezdtem el járni pár hónapja (7 éves szünet után) .
Kicsit vonakodva mentem el, hosszas invitálások után. Terveim szerint egy napot töltöttem volna itt. Várt haza a munka, iskola és egyéb "nagyon fontos" teendők.
Sosem voltam oda az ilyen össznépi, nagy tömeggel járó rendezvények iránt. Viszont rengeteg kérdés volt bennem, így választ remélve ellátogattam.
Egyedül indultam el egy olyan helyre, ahol ezer ismeretlen ember várt rám. Nagyon féltem olyan apróságok miatt, hogy "hogyan találok oda, kik lesznek ott, mit csinálok majd, mi lesz ha nem találok ismerőst..." .
Félelmében mit csinálna mást az ember, kértem Isten segítségét. :)
Mikor odaértem (hozzáteszem, magamhoz híven először rossz villamosra szálltam és visszamentem egy megállót ) egyből megláttam a kecskeméti gyülekezet vezetőjét. Mosolyra húzódott a szám. Egy gond kipipálva ("köszönöm").  Körbevezetett nagyjából, megmutatta a programokat, odavezetett az ismerős arcokhoz.
Így indult a napom.
A folytatás az, ami még inkább megerősített abban, hogy talán tényleg jó helyen vagyok.
MInden egyes ember akivel találkoztam, rám mosolygott, köszönt és örült, hogy ott vagyok. Még ha nem is egy nyelvet beszéltünk.
Semmi rossz indulat, semmi kétszínűség, csak csupa vidám és mosolygós ember. :)
MInt írtam fentebb, egy napra terveztem csak maradni. Aztán mindig egy fél napot hozzátettem az ottlétemhez. Így végül hétfön reggel keveredtem haza. (Ember tervez... )
Rengeteg emberrel találkoztam, nagyon sokat tanultam és megszámlálhatatlan élménnyel gazdagodtam. A szeretet olyan magas fokát tapasztaltam meg, amit emberi szavakkal nem lehet leírni. Ezzel a "szeretet burokkal" mentem haza.
Mikor hazaértem, csak ültem és szinte érezni lehetett körülöttem a vibráló szeretet erejét. Többen mondták, hogy merre jártam, mert oda ők is elakarnak menni, ha így jön onnan haza az ember. :)
Innen ered az ötlet, hogy átakarom ezt adni az embereknek. Megmutatni nekik, hogy igenis van valahol egy élhető élet.
Ezért elkezdtem ezt a blogot.
Nem célzottan keresztény blognak szánom. Nem csak a hívő emberek a célközönségem. Inkább azok, akik érzik, hogy valami nem jó ebben a világban és keresik a megoldást.
Remélem, hogy szolgálhatok egy olyan megoldással, ami elfogadható és meggyőző lesz. :)

Ha tetszeik majd amit írok, kérlek add tovább másoknak is, hogy eljuthasson oda, ahol szükség van rá. :)

(Minden bejegyzésem egy igével és egy dallal fejezem majd be. Ez ne tántorítson el a blogom olvasásától, ha esetleg fenntartásaid vannek az ilyesmivel.  :) )

" Apcsel 20:24 De nem számít még az életem sem. Csak az érdekel, hogy célhoz érjek, és elvégezzem a feladatot, amit az Úr Jézus bízott rám: hogy hirdessem az örömhírt Isten kegyelméről. (Egyszerű fordítás) "


Mai dal: